2012. július 21., szombat

A rózsakészítés - Gyerekjáték


Van két tündéri unokahúgom, akikkel nem olyan régen együtt készítettünk rózsás nyakláncot. Most leírom hogyan is kell ezt csinálni, akár kicsi az ember lánya akár nagy. :)




Mindenek előtt érdemes lenne néhány szót szólni a gyurmáról magáról, de mivel egy kedves barátnőm pont a napokban írt egy bejegyzést ezt illetően - jól megelőzve engem ezzel -  és nagyon jól összefoglalja a dolgokat, inkább ajánlom, hogy olvassátok el ezt!

Mint minden gyurma alkotmánynak ennek is a kezdetén ki kell választani, hogy milyen színekkel szeretnénk dolgozni. Én általában keverem a színeket, aminek van előnye és hátránya is, de természetesen beszerezhető szinte bármelyik hobbiboltban a kedvenc színünkből. Mi három különböző színű rózsának láttunk neki. Valakinek tipp, hogy három lány milyen három színt választ? :)

A gyurmagolyókat használat előtt a kezünk melegével érdemes megpuhítani.

Rózsaszín, sötétlila és világos lila rózsa lesz belőlük.

Ezután egy pici darabot lecsippentünk a gyurmából, ez lesz a virág közepe, kis golyót csinálunk belőle, majd kilapítjuk. (Ez nagyjából az "alaplépés")

Majd kicsit visszahajtva feltekerjük, figyelve arra, hogy alul keskenyebb maradjon, mint egy tölcsérnél.


Csippentünk egy kicsivel nagyobb darabot a gyurmánkból, és ebből is golyót gyúrunk, majd kilapítjuk.


Fogjuk a virágunk közepét, és a kis szirmot felragasztjuk.


És ezt folytatjuk egyre nagyobb szirmokkal, körbe körbe, formázva a rózsát, hogy egyre nagyobb...
...és nagyobb legyen.

Míg végül megkapjuk a nekünk tetsző méretet. A rózsák hátulja kissé nagy...


....így ezt egy ollóval, pengével, késsel, valamivel levágjuk laposra, majd beletesszük az akasztóját...
...amit érdemes a virág méretéhez igazítani.



És mehetnek is a sütőbe.


A sütés az ügy egyik kritikus pontja, hiszen ha valamit elrontunk könnyen válhat addigi munkánk teljesen fölöslegessé. A légkeveréses sütő a legjobb állítólag, de mivel nekünk nem az van, így én nem tudok róla nyilatkozni. Én többnyire alufóliára teszem, általában egy tepsibe, majd a gázos sütőnk ajtaját tárva-nyitva hagyom és így sül fél órát. Ha gyerekekkel dolgozunk, nagyon fontos, hogy türelmesen magyarázzuk el nekik, hogy nem szabad a sütő közelébe menni, mert forró. Mivel a saját munkájukról van szó sokkal kíváncsibbak mint más esetben. Nekem nagy szerencsém van, mert egyszer elmondtam a csajoknak, hogy most várni kell és nem nézegethetjük, és megértették.

Miután megsült, megvárjuk, hogy kihűljön és a kis akasztót pillanatragasztóval bele kell ragasztani. Én fogóval megfogom, és belemártom a pillanatragasztó kis csőrébe majd visszadugom a helyére a rózsában. Erről nem készült kép, mert mire készen lettünk, már jött nővérem a kicsikért, és hipp-hopp lett összerakva, szalagra fűzve.Éppen ezért a képek hátterét is csak a szobám padlója szolgáltatta.

A lilát Lilla csinálta, aki 4 éves és a rózsaszínt Hanga aki pedig 5 éves!. Minden bizonnyal jó dolog lesz a nyakláncokat elővenni 10-15 év múlva.
 
Amit én csináltam, azt napokkal később szereltem össze, és a fotózására is kicsit több idő jutott.
 A képeket egyébként a vőlegényem csinálta, aki idő szűke miatt a végén az összeszerelésnél is segített. Hát kell ennél nagyobb öröm és csapatmunka? :) 
És íme pár kép,ami a munka során készült, és ami megmutatja, hogy ez igazán nem egy ördöngős feladat, sokkal inkább gyerekjáték!




2 megjegyzés:

  1. Óh de cukik :D Nagyon kis ügyik. =) És tök jók a képek. =)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja igen és a holnapi poszt pont a sütésről fog szólni nálam is. :D

      Törlés